Az előkészületek: felszerelés

Nem szeretnénk részletes felszereléslistát írni, ilyenből rengeteg elérhető szerte az interneten. 

Szintén nem szeretnénk reklámot csinálni különböző túrafelszerelés-gyártóknak, úgyhogy ettől is eltekintünk.

Néhány dolgot szeretnénk csak kiemelni, ami esetleg hasznos lehet azoknak, akik kicsit spórolósabban szeretnék megcsinálni az utat.

Először is a sátor.

Mivel a Lisszabontól Portóig tartó szakasz nem túl népszerű, zarándokot elég keveset látni, ezért szállások tekintetében elég gyér a felhozatal. Pontosabban szállás van sok, csak nem kifejezetten zarándokbarát árakon. Hivatalos zarándokszállást alig találni Portóig. De a szállásokról majd később.

Ha nem akarunk napi 15-20 Euró/fő áron megszállni különböző panziókban, jól jöhet egy sátor. A portugál emberek elég kedvesek, több helyen mondták, hogy nyugodtan bepróbálkozhatunk vidéken azzal, hogy megkérjük, hogy a kertben aludhassunk.

De persze ott a lehetőség, hogy erdőkben, útszéleken tábort verjünk, illetve campingeket is találunk az út mentén.

Portótól viszont feleslegessé válik a sátor, még a kevésbé népszerű Parti Úton is.

Úgyhogy ezek fényében érdemes mérlegelni a sátrat. Kiemelném, hogy szerencsére mi végül egyszer sem sátraztunk, úgyhogy konkrét tapasztalatokat nem tudok erről mondani. Arról is vegyesek az információim, hogy egyáltalán legális-e a vadkempingezés Portugáliában.

Polifoamot, vagy valamilyen más matrac-pótlékot viszont a sátortól függetlenül is érdemes magunkkal vinni, hiszen nem súly, de nagyon sokszor jól jöhet.

A másik, ami nekünk nagyon hasznosnak bizonyult az egy camping gázfőző és hozzá egy főzőedény.

Rengeteget tudunk spórolni azzal, ha magunknak főzzük a kaját, viszont Portóig csak kevés helyen van olyan konyha, amit használhat a zarándok. Sajnos nagy hátránya a főzőcuccnak, hogy igen komoly extra súly, akár 3-4 kiló pluszt is jelenthet (evőeszközök, bögrék, fűszerek, stb stb). Két emberre elosztva már nem olyan vészes, komoly bajunk nekünk sem volt vele. Szintén mindenki mérlegelje, hogy a kisebb súly vagy a kisebb útiköltség ér többet neki. 

A felszerelés másik hasznos eleme lehet egy akármilyen okostelefon. Tudom, hogy az El Camino nem arra való, hogy internetezzen meg facebookozzon az ember, nem is ezt próbáljuk reklámozni. De ettől függetlenül, mivel a Portugál Út nem túl népszerű, elég kevés információt tudunk gyűjteni és sokszor nagyon jól tud jönni, ha valahol találunk wifit és mondjuk szállást vagy térképet böngészünk a neten. Akár egy GPS is praktikus lehet, bár nekünk nem volt. 

Amit viszont mindenképp ajánlunk az valamelyik Camino útikönyv. Ezek közül is leginkább a John Brierley-félét. Ha valaki idegenkedik is a spiritualitástól (ami valóban bőven van a könyvben), akkor is nyugodtan vegye meg a könyvet, mert a gyakorlati része nagyon hasznos, a térképek pedig közel tökéletesek. Nagyon jók az útleírások, tényleg hasznos tájékozódási pontokat emel ki a könyv, és elég jól vannak felosztva az egyes napi távok is kisebb etapokra. Az út ugyan jól fel van festve és könnyen követhető, de amúgy semmilyen térkép nem áll rendelkezésre, amivel követni tudjuk, hogy hol járunk napközben. Arról nem is beszélve, hogy a helyiek nem nagyon beszélnek a portugálon kívül más nyelvet (najó, a spanyolt a legtöbben értik), szóval portugáltudás nélkül az útbaigazítás-kérése is szinte lehetetlen. A könyvben vannak szállások is, de ezeket kezeljük fenntartással, mert már tavaly sem bizonyult 100%-osan up-to-date-nek, bár többé-kevésbé megfelelt a valóságnak. Találkoztunk más útikönyvekkel is (nem tudom pontosan hogy ki volt a szerző/kiadó), de azok a (vak)térképek szempontjából gyakorlatilag használhatatlanok voltak (a leírás meg németül volt, ami szintén kevés segítséget nyújtott).
Ami hasznos lehet még, az egy nemzetközi egészségbiztosítási kártya. Ezt ingyen kiválthatjuk az OEP-től, és elvileg jogosultak leszünk a Portugáliában ingyenesen járó egészségügyi szolgáltatásokra. Ráadásul az itthoni kórházakban is elfogadják és standard plasztikkártya mérete miatt szerintem praktikusabb, mint a laminált TAJ-kártya. Akik még jogosultak rá, azoknak jól jöhet az utazási irodákban kiváltható nemzetközi diákigazolvány is (a legújabb, NER-es diákigazolványok már elve nemzetköziek, úgyhogy ha van ilyenünk, akkor ezzel nem kell foglalkozni külön).  Néhány helyen elfogadták, és bizonyos kedvezményeket igénybe lehetett vele venni (azért milliókat nem spóroltunk meg vele).

Túrafelszerelésekről nem szeretnénk különösebben írni, semmi extra nem kell a többi Caminohoz képest, ezt pedig kismillió oldalon leírják/leírták már, különböző nyelveken.